Terveink

1. Tennesse Williams: Ez a ház bontásra vár

Bontásra vár a Williams-hősök háza. De ők még nem költöztek ki belőle, az utolsó pillanatokban is állnak az omladozó épületben, emlékeikkel, múlt és jelen közt ingadozva.

Ez a szöveg egy nagyon mélyre ható én-történet, amely az élet és halál közötti párhuzamokat vizsgálja. Két színész próbatétele egy olyan fiú és lány közti kapcsolat bemutatására, ami az ismeretlenből indulva az azonosulásig tart. Díszletként, egy 5 méter hosszú vasúti sínt használnánk, pirosra lefestve. Ezen egyensúlyozna az előadás jelentős részében Willie, a kamaszlány, ide-oda sétálva, mint akinek az élete kilátástalan helyzetbe jutott. Miközben önmaga határait feszegeti, találkozása Tom-mal, élete új kezdetét jelenti, és egymásra találásuk mindkettőjük sorsát teszi szebbé és egészé. Ebben a történetben, az egyetlen kiút, a képzelet, az álmodozás, a valóság eltolása, amihez sokszor folyamodnak a fiatalok is, így fontosnak látom kibontani az ebből következő élethelyzetet és rávilágítani a megoldás lehetőségeire.

2. Luigi Pirandello: A férfi, aki virágot hord a szájában

Két férfi véletlen találkozása késő esti órában egy kávéházban. Az egyik élete legszebb éveiben van, és várja otthon a családja, a másik a rák utolsó stádiumában tölti utolsó óráit, és azt várja, hogy mikor fejeződik be az élete. Kettőjük beszélgetése rávilágít arra, hogy mennyire különböző sorsok vannak ember és ember között, és az élet mindenki számára folyamatos meglepetéseket tartalmaz.

Mindig szeretem úgy kiválasztani a szövegeket, amelyeket rendezek, hogy a hely szelleme inspiráljon. Ennek a történetnek a helyszíne egy kis kávézó, tehát minden adott a jelenidejűséghez, és a kávézó berendezése azon estéken, amikor előadás van, díszleté változik. Nagyon fontos az előadás intimitása, és a szöveg hiteles elsajátítása, mivel a halálfélelem tematikája mindannyiunk számára állandó kérdéseket vet fel saját életünkkel kapcsolatban.

3. A. Strindberg: Az erősebb

Két nő, aki régi ismerősként találkozik egy kocsmában. Ugyanazt a férfit szeretik, az egyiktől elvált és a másikkal éppen együtt él. Akivel együtt él, az folyamatosan beszél, és arról próbálja meggyőzni a másikat, hogy az élete mennyire gyönyörű, a másik, aki magányos, csak hallgat, egy szót sem szól. Ki az erősebb, és kinél van az igazság, és vajon a férfi kit szeretett igazán és mikor? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a dráma, ami a lélektani realizmus méltó képviselője.

Stirndberg szövegében elképesztő pontossággal meg van írva a két nő közötti viszony, ráadásul úgy, hogy az egyik szereplő némajátékkal jeleníti meg mindazt, ami a történethez szükséges. Ennek egyedisége nagy megpróbáltatás színésznek és rendezőnek egyaránt, mivel különleges eszköztárat igényel. A másik szerep olyan, mintha tükröt tartana ennek a szerkezetnek, így teljes ellenpontként szolgálja az előadást. Ebben a szerepben, az is ki van mondva, ami teljesen felesleges. A két különböző nyelvezet megoldásaiból nagyon izgalmas előadás születhet, aminek a jellegzetessége semmi máshoz nem hasonlítható.

4. S. Mrozek: Strip-Tease

Mrozek abszurd szövegei, ahogy ez is, derűvel közelítenek meg alapvető témákat: ez esetben az ember és a hatalom viszonyát. Két férfit próbára tesznek, mint ahogy az életben is folyamatosan próbára vagyunk téve, amikor elnyomás és valamilyen rendszer áldozatai vagyunk. Csakis a humorunk és a pozitív hozzáállásunk tükrében tudjuk kezelni ezeket az élethelyzeteket, és ez a szöveg egy tökéletes példája ennek a tényállásnak. Remek játéklehetőség két fiatal színész számára, és temérdek színházi megoldást felsorakoztató darab ez, ahol a játékosság kulcskérdés minden alkotó részéről.

5. Conor McDermottroe: Swansong (Hattyúdal)

A Londonban élő ír származású író és rendező szövege a Hattyúdal, egy én-történet a magányról és a tehetetlenségről. Egy mentálisan sérült fiúnak a próbálkozásai legyőzni saját agresszivitását, és alkalmazkodni a társadalom alapvető igényeihez. Mivel a hattyúknak beszéli el életét, fontosnak tartom ezeknek a megjelenítését. Egy csapat fiatal lány, mint egy női kórus egészítené ki ezt a monodrámának megírt szöveget, állandó kapcsolatban a főszereplő színésszel. Táncuk, mozgásuk ellenpont lenne a fiú gyötrődő lelkiállapot-ábrázolásainak és olyan teatralitást idézne elő, amely a dráma szövegét más dimenziókba emelné. Ezt a koncepciót, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Iskola drámatagozatos diákjainak bevonásával szeretném megvalósítani, ami nemcsak megnyilvánulási, tapasztalási és tanulási lehetőséget jelentene a diákoknak, de tehetségek kibontakozását és hosszú távú gondozását is lehetővé tenné. Emellett, maga a szöveg lefordítása is műhelymunka részét képezné, egy más irányú készségfejlesztés részeként, ami hasonló módon felszínre hozhat tehetséges diákokat.

6. Matei Visniec: Despre sexul femeii-un câmp de luptă în râzboiul Bosnia (A női nemről – egy boszniai harcmező)

Matei Visniec, romániai származású, Franciaországban élő újságíró, író és drámaíró. A vele kötött személyes barátságom betekintést engedett az általa végzett munka folyamatába, az írói mechanizmusába és elképzeléseibe. Ezen szövege, a háborúkban elkövetett erőszakról és annak következményeiről szól, ahol két nő, egy ápolásra szoruló áldozat és egy segíteni vágyó pszichiáter találkozása. A balkáni térségről is összképet nyújtó dráma nyelvezete, egy radikális kortárs szöveg, amely problematikájában a kiszolgáltatottság és a lelki traumák feldolgozásának lehetőségeit tárgyalja.

A megerőszakolt lány terhes, és nem akarja megtartani gyermekét, de a történet végére felébred benne egy új kezdet reménye és úgy dönt, hogy mégis megtartja gyerekét, még ebben a kegyetlen előéletű helyzetben is, amiben az megfogant.

A dráma szövege nincs még magyar nyelvre lefordítva, az első fordítás általunk készülne el. A tér amiben a történet zajlik egy nagyon szűk doboz, amiben alig fér el a két színésznő. Nemcsak bezártság érzékeltetése a fontos, hanem a magzat megidézése egy méhben. Ebben a helyzetben a szöveg tartalma is felerősödik, mert a színészi játék a lelki folyamatokra és a szövegben lüktető energiára összpontosul. Egy nagyon nehezen megemészthető téma csak akkor tud igazán fontossá válni, ha egy olyan színpadképpel párosul, ami ugyancsak embert próbáló, ezért ebben az előadásban kulcskérdés az állandó projekció, ami vizualizálja is a darabban előforduló kegyetlenségeket. Az előadás egyben egy felkiáltó jel mindazok számára, akik úgy gondolják, hogy bármi történjék is az emberrel, az ugyanúgy képes lesz folytatni az életét.

Önálló szövegeink (ezek még készülőben):

Bereczki Ágota: Én, Mozart (életrajzi monodráma, tantermi előadás)

Egy olyan zseninek az életét, aki meghatározta a zenetörténelmet nehéz megjeleníteni. Azonban, nagyon sok levelezés, és egyéb írásai is ránk maradt, ami segíti Mozart emberi, hétköznapi hangjának megtalálását, de még így is nehéz egész képet kapunk egyéniségéről. Mivel a fiataloknak hiányos a klasszikus zenei ismeretük, és nem sok lehetőségük adódik ezen a területen bővíteni tudásukat, kulcsfontosságúnak tartom, hogy Mozart zenéjét megismerjék. Egy játékos, humorral telített előadást képzeltem el, ahol a zenei bejátszások, és azok hatásai kerülnek a középpontba. Ezt egészíteni ki a minden előadás után tartott levezető beszélgetés, ahol további kérdéseket tehetnek fel a diákok, illetve kiegészíthetjük a Mozarthoz kötődő eddigi ismereteiket, élményeiket.

Bereczki Ágota: A harmadik (egyszemélyes előadás)

Egy nyomasztó és kényes történet a családban jellemző konfliktusrendszerről, ahol a testvéri szeretet és összetartozás hiánya visszás helyzeteket szül. A harmadik, a felnőtt legkisebb lány története. A legkésőbb született, legtöbbet segített, dédelgetett gyerek saját gyerekeihez, testvéreihez és szüleihez kötődő viszonya bontakozik ki egyetlen délután eseményeinek tükrében: az Alzheimeres édesanyát korházba viszik, szenved, haza akar menni. A harmadik aláír: leköthetik, nem juthat haza. Díszletként egy kórházi ágy szolgál, benne az anya, aki szinte már a halálán van, és legszeretettebb lánya felette veszekedve vesztik el emberségét. A kórházi tér idegensége, és a hozzátartozók egymás közti ellenkezése összecseng, és saját életünk kivizsgálására bíztat.

Bereczki Ágota: Az Isten kertjében (előadás a születésről)- kétszemélyes abszurd, életünk kezdetéről

A születés mint életünk legfontosabb aktusa, és az élet kezdete, ami egyáltalán nem mindegy hogyan történik meg, hisz ez határozza meg az újszülött egyén egész életét. Egy férfi és egy nő közös célért küzd, de máshogyan közelíti meg ezt a fontos eseményt, ezáltal nemcsak énjük legrejtettebb oldala, de a körülöttük létező abszurd világ is kibontakozik. A születés körül zajló konfliktushelyzet: a betegellátás, a protokoll és a nem mindennapi, ám mégis természeti esemény szembenállása, megosztja az embereket, megnehezíti ennek az eseménynek a csodaként való megélését. Beavatkozássá válik. A szereplők körül megáll az idő és csak a belső hangjukra hallgatva várják a csodát, amitől félnek. Kinek mi a feladata ezekben a pillanatokban, hogyan behatárolható életünk egyik legfontosabb eseménye? Ezekre keresi a választ ez az előadás, egy intim közelséget megteremtve.

Meghívott egyénik:

• Bereczki Ágota: Frankie (életrajzi monodráma) - A Budapesti Nemzeti Színház egyéni műsorának vendégszereplése, Bakos-Kiss Gábor előadásában.
• Tomcsa Sándor: Humoreszkek (Pásztor Márk egyéni műsora) - Tomcsa Sándor novellái alapján készült és játssza a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakának mesteris hallgatója, Pásztor Márk.
• Cseh Tamás: Frontátvonulás (Pásztor Márk egyéni zenés estje) - Meghívott önálló Cseh Tamás-est.

Műhelymunkák diákoknak (kezdési időpontok személyes egyeztetések alapján):

Jelentkezni lehet emailben, telefonon, vagy a Messengeren, de akár Zalánnál vagy Ágónál is.

• Az Én problematikája a Sors felett – görög tragédiák elemzése – Elektra, Leláncolt Prométheusz, Oedipus
  - Problémafelvetés: Ki kezében van a saját sorunk? Kié az irányítás?
  - Elvárt hatás: Görög tragédiák iránti érdeklődés felkeltése, iránymutatás a pozitív önkép és jövőkép kialakításához, a meghozott döntések fontosságának kiemelése
• A maszk mögötti maszk – a commedia dell'arte technikája és szerepe a ma színházában
  - Problémafelvetés: Maszkok a mindennapokban
  - Elvárt hatás: Színháztörténeti tudás bővítése, segít megtanulni tudatosan odafigyelni saját testünk használatára
• Kortársunk Shakespeare – W. Shakespeare teljes munkásságát átfogó műhelymunka
  - Problémafelvetés: Miért Shakespeare?
  - Elvárt hatás: Fontosabb, ám kevésbé ismert részletek megismertetése Shakespeare munkásságából és életéből, valamint az akkori színházcsinálásból
• Színházi drámapedagógia – több alkalommal zajló foglalkozás általános- és középiskolás gyerekeknek
  - Problémafelvetés: célja túlmutatni az előadáson és fiatal nézői számára összekapcsolni azt a mindennapok tapasztalataival, érzékennyé tenni az őket körülvevő társadalmi problémákkal szemben, valamint növelni szociális felelősség vállalásukat.
  - Elvárt hatás: ez egy alternatív pedagógiai módszer, amely nemcsak színházszerető, de –értő közönség (ki)nevelésén is munkálkodik.

Nemzetközi kortárs dramaturgia- felolvasó színházi estek, különféle nemzetiségű kortárs darabokból

A szövegeket hetente közöljük!

• a felolvasó esteket, közönségtalálkozó követ majd, mely során kötetlen hangulatban beszélhetnek a kortárs dráma milyenségéről, szerepéről és színházáról a résztvevők